Kedd – Vasárnap: 10.00 – 18.00, Hétfő: Zárva
Évszázados emlékek közt
Bakonyi erődítmény
Csesznek a 82-es főút mellett, az Öreg-Bakonyban található több mint 500 fős lélekszámmal rendelkező község. Arculatát a völgyek, fennsíkok, hegyek és a patakok különleges harmóniája tette varázslatossá.
...Vannak helyek, melyek első pillanattól fogva különös és maradandó benyomást tesznek az emberre. Midőn életemben először megpillantani az országútról Csesznek várát, ez még gyermekded elmémre is oly behatással volt, miszerént azt többé felejteni nem tudtam... – Rómer Flóris

Történelmi áttekintés
Rövid
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
XIII-XV. század
A kezdetek
A vár első írásos említése XIII. századból való. A források szerint építtetője és első tulajdonosa Cseszneki Jakab volt. Később – Károly Róbert idején – Csesznek királyi várrá vált, amelyet aztán Zsigmond királyunk a Garai családnak adományozott.
A Garaiak a várat gótikus stílusban átépítették és ekkor Csesznek tekintélyes lovagvárrá vált. Az idő előrehaladtával az erődítmény többször is gazdát cserélt. Birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is.
XVI-XVII. század
TÖRÖK DÚLÁS, RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC
A török hódoltság időszakában, Veszprém eleste után Csesznek is végvárra vált. Ezen időszakban a legkiemelkedőbb várkapitánya Wathay Lőrinc volt, akinek fia, Wathay Ferenc a középkori magyar irodalom egyik fontos alakja.
Az Oszmán Birodalom visszaszorítását követően Csesznek a Rákóczi-féle szabadságharcban meghatározó utánpótlási csomóponjává vált a kurucoknak. Falait ekkor ostromolták utoljára, jelenlegi ismereteink szerint a labancok és a kurucok oldalán is többször gazdát cserélt a vár, mígnem 1711-re a hadászati jelentősége végérvényesen megszűnt.
XVIII. századtól napjainkig
VIRÁGKORBÓL PUSZTULÁSBA
A cseszneki vár utolsó és talán legkiemelkedőbb virágkora a XVIII. században, az Esterházyak idején volt. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a legnagyobb kiterjedését és barokk stílusjegyeit. Azonban I. Eszterházy Ferenc főispán halálát követően a örökösök nem tartottak igényt a várra, amely ennek következtében egyre elhanyagoltabbá kezdett válni. A várkastély sorsa akkor „pecsételődött meg”, amikor 1810-ben a móri földrengés komoly károkat okozott benne, majd néhány év múltán egy villámcsapás következtében a tetőszerkezete is teljesen leégett. Ezt követően a helyi lakosság a várat kőfejtőnek használta, aminek következtében az alsó várát szinte teljesen elhordták.
A vár régészeti kutatása 1967-ben kezdődött és mára az erődítmény jelentős részét feltárták. Napjainkban Csesznek és környéknek egyik jelképe, legfontosabb turisztikai attrakciója. Folyamatosan szépül, egészül ki új elemekkel, annak érdekében, hogy minden kedves látogatónak kellemes kikapcsolódást nyújthasson.
Hírek, programok
Aktuális
AUGUSZTUS 20-TÓL HIVATALOSAN IS MEGNYIT A VIA FERRATA CSESZNEK!
Készen állsz a kalandra?
Időpontfoglalásért, túravezetésért és eszközbérlésért keresd fel oldalunkat: viaferratacsesznek.hu




























