ÉVSZÁZADOS EMLÉKEK KÖZT
Csesznek a 82-es főút mellett, az Öreg-Bakonyban található több mint 500 fős lélekszámmal rendelkező község. Arculatát a völgyek, fennsíkok, hegyek és a patakok különleges harmóniája tette varázslatossá.
…Vannak helyek, melyek első pillanattól fogva különös és maradandó benyomást tesznek az emberre. Midőn életemben először megpillantani az országútról Csesznek várát, ez még gyermekded elmémre is oly behatással volt, miszerént azt többé felejteni nem tudtam… – Rómer Flóris
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS
Csesznek településének alapítását és erődítmények pontos építési dátumát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint az erődítmény a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője volt. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állt.
A KEZDETEK
A vár első írásos említése XIII. századból való. A források szerint építtetője és első tulajdonosa Cseszneki Jakab volt. Később – Károly Róbert idején – Csesznek királyi várrá vált, amelyet aztán Zsigmond királyunk a Garai családnak adományozott.A Garaiak a várat gótikus stílusban átépítették és ekkor Csesznek tekintélyes lovagvárrá vált. Az idő előrehaladtával az erődítmény többször is gazdát cserélt. Birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is.
TÖRÖK DÚLÁS, RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC
A török hódoltság időszakában, Veszprém eleste után Csesznek is végvárra vált. Ezen időszakban a legkiemelkedőbb várkapitánya Wathay Lőrinc volt, akinek fia, Wathay Ferenc a középkori magyar irodalom egyik fontos alakja.Az Oszmán Birodalom visszaszorítását követően Csesznek a Rákóczi-féle szabadságharcban meghatározó utánpótlási csomóponjává vált a kurucoknak. Ráadásul a vár falait még ekkor is ostromolták, ám a magyar vitézek hősiesen és sikeresen védték bázisukat a labanc seregekkel szemben.
VIRÁGKORBÓL PUSZTULÁSBA
A cseszneki vár utolsó és talán legkiemelkedőbb virágkora a XVIII. században, az Esterházyak idején volt. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a legnagyobb kiterjedését és barokk stílusjegyeit. Mivel a híres nemesi család egyre nagyobb igényeit a régi vár nem tudta kiszolgálni, ezért az Esterházyak a rédei kastélyukba költöztek át és a várat magára hagyták. A várkastély sorsa akkor „pecsételődött meg”, amikor 1810-ben a móri földrengés komoly károkat okozott benne, majd néhány év múltán egy villámcsapás következtében a tetőszerkezete is teljesen leégett. Ezt követően a helyi lakosság a várat kőfejtőnek használta, aminek következtében az alsó várát szinte teljesen elhordták.A vár régészeti kutatása 1967-ben kezdődött és mára az erődítmény jelentős részét feltárták. Napjainkban Csesznek és környéknek egyik jelképe, legfontosabb turisztikai attrakciója. Folyamatosan szépül, egészül ki új elemekkel, annak érdekében, hogy minden kedves látogatónak kellemes kikapcsolódást nyújthasson.
HÍREK, PROGRAMOK
2022. októberében manók költöztek a cseszneki várba! Terike és Karcsika, a két manó nagyon szeretik egymást és úgy gondolták, hogy a Bakonyban szeretnének „letelepedni”.
A Napnyugta utáni várvezetés program keretein belül az éj leple alatt, a sötétben, mobiltelefonok és zseblámpák kósza fénye mellett lehet megismerni a cseszneki vár történetét.
Bobi a vár egyik „attrakciója”: fogadja a turistákat, játszik a vendégekkel és más kutyákkal és ha a várkapitány épp elfoglalt, akkor Bobi kíséri fel az érkezőket a várba egy „várvezetésre”.